A Barcelona válsága nem most kezdődött

ˆhirdetés

A Barcelona óriási változás előtt áll, ahhoz, hogy újra a csúcsra jusson a katalán klub, fájdalmas döntésekre lesz szükség. Vélemény.

 

A Barcelona óriási változás előtt áll, ami nem csoda, történelmi vereséget szenvedtek a Bajnokok Ligájában, de ez csak az utolsó csepp volt a pohárban.

 

A Barcelona aranygenerációja elfogyott, a vezetőség nem tudott minőségi játékossal, koncepció alapján igazolni, a vége egy széteső Barcelona lett.

Ezt a Barcelonát lényegében az utóbbi másfél évtizedben a Guardiola fémjelezte játék miatt szereti a labdarúgást szeretők nagy része, a tiki-taka óriási szurkolótábort állított a klub mögé. Mondjuk előtte sem volt kicsi a klub népszerűsége, hiszen a Barcelona évszázados történelmi múlttal rendelkezik, és többnyire világklasszis játékosok erősítették mindig.

A Guardiola féle taktika pedig megint tudott újat hozni, ráadásul a klub helyzetében nehéz időszakban kellett a saját neveléshez nyúlni. De volt kihez. Guardiola egy évtizednyi labdarúgást meghatározó játékot adott a futballszurkolóknak. De ez a játék csak úgy működik, ha olyan játékosok alakítják, akik ebbe nőttek bele. Nem véletlenül volt híres a Barcelona akadémiája, ahonnan olyan játékosok kerültek ki, mint Xavi, Iniesta, Messi, Piqué, vagy Busquets, hogy az aranygeneráció néhány legismertebb tagját említsük.

Ezt a játékot a legjobban azok a játékosok ismerik, akik utánpótlás korukban magukba szívták már a filozófiáját, minden mozdulatát. Természetesen, mint minden taktikának, lesz ellenszere egy idő után, de attól még lehet rajta változtatni, mert a filozófiája alap, megváltoztathatatlan.

A Barcelona hanyatlása nem egy mérkőzés, nem egy év alatt történt meg.

Már akkor látszott, hogy bajok lesznek, amikor Guardiola távozott. Ő érezte meg a leghamarabb, nem tudja fenntartani azt a szintet, amit szeretne. Tito Vilanova még tovább tudta tolni azt a játékot, amit a katalán drukkerek megszerettek, de a sajnálatos halála elhozta a lassú irányváltást is.

Xaviék egyre idősebbek lettek, az utánpótlásból nem érkeztek az azonnal bevethető játékosok, beépíteni sem tudták, akarták az újakat, mert a Barcelona az aranykorral egy olyan szintre lépett, amit fent kellett tartani. Márpedig saját nevelésű játékosok beépítésével nem jellemző, hogy fent lehet tartani a világ legjobbja szintet. Főleg akkor nem, ha már nincsenek ott azok az edzők, akik ezt a felnőtt csapatnál is át tudnák adni.

Volt egy rövid Tata Martino időszak, már csak Messi miatt is, de az argentin szakembert hamar megette ez a közeg, nem volt idevaló.

Ráadásul Sandro Rosellre ráömlött az egész Neymar ügy, Josep Maria Bartomeu került a helyére. A játék itt még nagyon ment, hiszen a Messi – Suárez – Neymar trió megállíthatatlan volt. De a klub működésére árnyékot vetett a nem tisztázott Neymar átigazolás, komoly büntetőjogi következményei lettek az ügynek.

Luis Enrique csavart egy kicsit a játékon, végre voltak távoli lövések is, de már őt is sokat szidták a szurkolók, pedig eredmények még bőven jöttek. Aztán érkezett Ernesto Valverde, aki végképp nem a tiki-takán nevelkedett. Valverde hozta a bajnoki címeket, viszont nemzetközi szinten pofonokba szaladt a csapat. Közben meg kellett küzdenie a Neymar elvesztése helyzettel, amivel megtört elől a nagy hármas.

Az utolsó lökés éppen Neymar távozása volt. Addig a világ legjobb támadótriója hozni tudta a mérkőzéseket, még akkor is, ha mögöttük kopott ki a középpálya. Viszont a klubvezetés is elkezdett kapkodni. Nem volt kihez nyúlni. Saját nevelésben nem bíztak, pedig azért voltak ígéretek, türelemmel talán be lehetett volna építeni egy-két játékost Neymar helyére. De fent kellett tartani a képet, mi vagyunk a legjobbak, ezért a brazilért kapott 222 millió eurót fejetlenül elszórta a klub olyan játékosokra, akiket nem tudtak később beépíteni a csapatba. Coutinho inkább középső középpályás és nem balszélső, de neki is sokáig Neymar helyén kellett játszani. Dembélé szerződtetése is hiba volt, hiszen a Dortmundban sem volt ideje bizonyítani a fiatal franciának, ráadásul nem is balszélső, hanem inkább jobbszélső volt, de neki is Neymar helyén kellett játszani. Az már csak a ráadás, hogy kiderült, rendkívül sérülékeny és konzoljáték függő egy kicsit, ami a labdarúgás rovására ment.

A klubvezetés megmutatta, hogyan lehet elszórni 2-300 millió eurót úgy, hogy annak nem lesz haszna.

De testidegen igazolás volt Antoine Griezmann szerződtetése is, a franciáért is ki kellett csengetniük 120 millió eurót.

Közben Messi frusztrált, közben lassan top edzők nem akarják elvállalni a Barcelona átalakítását. Idény közben menesztették Valverdét, helyére Quique Setién érkezett, aki ugyan próbálta visszahozni a tiki-takát, de összességében taktikailag megbukott alatta a Barcelona. Messiék is kihátráltak mögüle, így egy fejetlen Barcelona érkezett a Bajnokok Ligája nyári tornájára, amely a karantén-időszak után nyerő helyzetből bukta el a bajnoki címet, az összeszedett, de egyáltalán nem csúcsfocit játszó Real Madriddal szemben. A Napoli elleni győzelem alapján még azt lehetett remélni, mégis csak sikerült összerántani a csapatot a fontos mérkőzésekre, de a Bayern elleni megsemmisítő, szégyenteljes stb. vereség megint megmutatta, a világ labdarúgása elszaladt a Barcelona mellett, főleg úgy, ha az edző sem tud időben belenyúlni a mérkőzésbe.

De a jelek évek óta látszanak nem csak a játék szintjén, hanem eredményekben is, főleg nemzetközi szinten: 2017/18 BL negyeddöntő: Roma - Barcelona 3-0, 2018/19 Elődöntő Liverpool - Barcelona 4-0, 2019/20 Barcelona – Bayern 2-8

Bartomeu elnök hamarosan fontos bejelentéseket fog tenni, várhatóan lesz itt edzőcsere, sportigazgató váltás, esetleg kiírja az elnökválasztást is, de nyilván maga nem fog lemondani. Biztosan lesznek változások a keretben is, de jelenleg még mindig az aranygeneráció kiöregedő tagjaira lehet a leginkább számítani, csak egy gond van: Piqué 33 éves, Busquets 32 éves, Messi 33 éves, Suárez 33 éves. De Vidal, aki testidegen igazolásként érkezett és akár még bizonyított is, már 33 éves, Jordi Alba 31 éves, Rakitic 32 éves. A helyüket nem látni, ki fogja átvenni rövid távon.

Ráadásul a koronavírus járvány okozta gazdasági válság a Barcelonát is érinti, olyan játékoscserébe kellett belemenniük, lényegében könyvelési okok miatt, aminél a fiatal Arthurt kénytelenek voltak eladni a Juventusnak, a helyére pedig Pjanic érkezik. Vagyis nem látni, hogy milyen ismertebb játékosokkal fogja tudni átalakítani a keretet a klub. Fájdalmas időszakra készülhetnek a szurkolók.

Úgy tűnik, a háttérben visszatérés lesz az alapokhoz, szükség lesz a saját nevelés megbecsülésére, egy konzekvens filozófiára, egy taktikára, egy hozzáállásra, ami a klubot jellemzi, amivel eredményt is tudnak elérni, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fognak tudni top játékosokat igazolni. Rögtön újra Neymarért kiáltanak, de a PSG-nél jelzik, Neymar, vagy Mbappé sosem lesz eladó. És honnan lenne majdnem 200 millió eurója a Barcelonának a jelenlegi helyzetben csak egy játékosra?

Ehhez az átmenethez viszont időre van szükség, de a Barcelonát azért nem kell félteni, néhány éven belül kialakulhat újra az a csapat, ami a csúcsra viszi a klubot.

 

Molnár Gábor

ˆhirdetés