Fernando Torres korai pirosa komolyan befolyásolta a mérkőzést, biztosan sokat fognak még vitatkozni az eseten.
A fő gond az ilyen esetekkel az, hogy, ha a szabálykönyvet nézzük, akkor a kiállítás jogos volt, Fernando Torres olyan tettekért kapott sárgát, majd végül pirosat, amiért jár a lap.
Fernando Torres ezért a mozdulatért kapta meg a második sárgáját, majd a pirosat
A kérdés ilyenkor az, hogy a másik fél ellen is ilyen hatékonyan járnak-e el a játékvezetők.
Fel sem merül bennünk az, hogy a kiállítás szándékos lett volna, hiszen a szabálykönyv szerint járt a lap, meg elég nehéz kezelni egy olyan csapat játékát, mint az Atletico Madridé, ahol keresik a folyamatos test-test elleni harcot, amiben benne van a hiba. A hibát ilyenkor szabadrúgással, sárga lappal, vagy végül a pirossal jutalmazzák a játékvezetők. Főleg egy játszó csapat ellen, mint a Barcelona ellen tud látványosan kidomborodni ez a harcmodor.
A játékvezető szempontjából különösen nehéz a döntés. Mennyire engedheti a keménységet, úgy érzi, hogy hamar le kell állítani a keménykedést, mert annak sérülés lehet a vége, ebben az esetben jönnek a lapok, amiből hamar kiállítás lehet. Nehéz döntés már az első félidőben kiállítani valakit, mert ha nem csillapodnak a kedélyek, akkor egy pirosnál meg sem állhatna a játékvezető. Ha meg megáll, akkor kiemelt figyelmet kap minden ítélete, vagy észre nem vett szabálytalanság.
A sértett fél egyre ingerültebben háborodik fel, ha elmaradnak a sárgák, mert miért ne lehetne egy keményebb belépő, vagy becsúszás után lapot adni a másik félnek is, hiszen nem talált labdát, csak lábat. Nem is volt véletlen, hogy Fernando Torres pirosa után Busquets első szabálytalanságánál reklamáltak a vendégek, ez miért nem sárga? Ráadásul olyan iramban, mint amiben a top csapatok játszanak, egy félütemnyi késés is komoly sérülést okozhat.
De vannak olyan pillanatok, mint mikor jól láthatóan nem erről van szó, egyszerűen belerúg a játékos az ellenfelébe, aztán elmarad az ítélet. Ilyenért akár egyből is villanhatna a piros, de amikor elmarad, akkor jogos a felháborodás. Jelen esetben Suáreznek voltak érdekes megmozdulásai a mérkőzésen, volt, amiért végül sárgát kapott, de előtte egy sokkal komolyabb rúgása nem kapott figyelmet a játékvezetőtől és az asszisztenseitől.
Juanfran az áldozat, Suárez itt mit képzel magáról?! Ráadásul ekkor még a 34. percben vagyunk, az Atletico Madrid vezet, Fernando Torres még a pályán. Amúgy Suárezt védve, az eset után rögtön elnézést is kért Juanfrantól, érezte, hogy túllépet egy határt...
Aztán persze azt is lehet figyelni, hogy az Atletico játékosai közül az sem lett volna csoda, ha nem csak Fernando Torres kap pirosat, de ez már más eset.
A Barcelonánál örülhetnek, hogy Suárez a pályán maradhatott és a két góljával végül fordított és eldöntötte az első mérkőzés sorsát. Fernando Torrest meg lehet a mérkőzés negatív figurájának kikiáltani, ugyan gólt lőtt, nem is akármilyet, de aztán meg két buta szabálytalanságból kiállíttatta magát. Újra kiemelve, ilyenért lehet sárgákat kapni és ez alapján Torres pirosa teljesen jogosnak tűnik. Ha az ő mozdulatai lapokat értek, csoda, hogy végül csak egy piros villant a mérkőzésen.