A Magyar Labdarúgó Szövetség sajtótájékoztató keretében mutatta be a válogatott új szövetségi kapitányát. Nem volt egyszerű az edzőkeresés, de kiderült miért lett újra magyar szövetségi kapitánya a válogatottnak.
A Magyar Labdarúgó Szövetség megtalálta Egervári Sándor utódját a szövetségi kapitányi posztra. A világbajnoki selejtezők vége igen rondára sikerült, ezért is kellett új kapitányt keresni. Pintér Attila személyében fiatal, határozott és ambiciózus edzővel várhatjuk az Európa Bajnokság selejtezőit, ahol a minden korábbinál nagyobb az esély a kijutásra, a nagyobb létszámnak köszönhetően.
Az MLSZ beszámolója az edzőkeresésről
A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget.
Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét, mint ennek az MLSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangot is adott.
Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása” lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázat, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magába foglaló komplex szakmai munka behozatala.
A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. Volt, aki „bejelentkezett”, volt, akit a szövetség keresett meg, és olyan szakember is akadt, akit mások ajánlottak a szövetség számára.
E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor – talán két felkészülési mérkőzést követően – szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye, és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van.
A szakemberek korrekt módon engedtek volna a Nyugat-Európában megszokottnak számító igényeikből, melyek erőfeszítések árán megfizethetőek lettek volna. Ugyanakkor a mai magyar labdarúgás gazdasági helyzetében, a jogos erkölcsi elvárások mellett a szövetség nem írhat alá felelősen nagyobb összegű szerződést. Így az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember.
Pintér Attila
Született 1966. május 7., Salgótarján, 47 éves
Játékosként: Ifjúsági Európa-bajnok (1984) labdarúgó. 1986 és 1991 között 20 mérkőzésen szerepelt védőként a válogatottban és ezeken 3 gólt szerzett.
Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és 20 gólt szerzett. Elsősorban a Ferencvárosban futballozott, de megfordult a belga Germinal Beerschot, a szlovákiai Dunaszerdahely, a BVSC, a Vasas, a Rába ETO és a Diósgyőri VTK csapatában is.
A Ferencvárossal egyszeres Magyar Kupa győztes (1991) és kupa-ezüstérmes (1989), kétszeres bajnoki ezüstérmes (1988-1989, 1990-1990). Játékára a határozottság, a pontosság, szellemiségére a küzdeni tudás, a minden áron való győzni akarás volt jellemző.
Edzőként
Játékos-edzőként kezdte szakvezetői munkáját, majd már vezetőedzőként dolgozott Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Sopronban (ahol két időszakot is eltöltött), a Ferencvárosnál, a Vasasnál és két időszakban a Győri ETO FC-nél.
A Ferencvárossal megnyerte a 2003-2004-es bajnoki címet valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt. A Sopron csapatával (éppen az FTC ellen) hódította el a 2005-ös Magyar Kupát, a Győri ETO-val pedig a tavalyi idényben végzett az OTP Bank Liga első helyén, és a DVSC-Tevát legyőzve elhódította a Szuperkupát is.
Csak néhány tizenegyes választotta el attól, hogy elmondhassa, egyedüli magyar edzőként három egymást követő évben három különböző klub színeiben nyert Magyar Kupát, de végül a Vasassal alulmaradt a Fehérvár FC-vel szemben, 2006-ban. (2004 Ferencváros, 2005 FC Sopron).
2009-ben bajnoki bronzérmesként csapata, a Győr szerepelhetett az UEFA Európa Ligában, ahol kiejtette a szlovák Nyitra, a kazah Atariut és a francia Montpellier csapatát.
forrás/fotó: mlsz.hu