Egervári Sándor volt az utóbbi 25 év legsikeresebb szövetségi kapitánya a magyar válogatottnak
Egervári Sándor 34 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat, 2010. augusztus 11. és 2013. október 11. között. Mérlege: 17 mérkőzés, 8 döntetlen, 9 vereség, azaz a mérkőzései felét megnyerte a csapattal. Százalékos teljesítménye 62 százalék.
A 62 százalékosnál jobb teljesítménye (azok a kapitányok közül, akik legalább 15 mérkőzésen keresztül vezették a csapatot) csak Baróti Lajosnak (65 százalék), Gallowich Tibornak (75 százalék), Herczog Edének (73 százalék), Illovszky Rudolfnak (65 százalék), Mezey Györgynek (67 százalék), Minder Frigyesnek (63 százalék) és Sebes Gusztávnak (81 százalék). A fentiekből következően az elmúlt 25 évben Egervári teljesítménye a legjobb.
Kapitányok mérlege
A magyar válogatott 1986 óta nem szerepelhetett nagy tornán. Azóta 18-an is irányították a válogatottat, érdemes talán eredményességi listájukat kettébontani a szereplési szám szerint.
A legalább 10 mérkőzésen dirigálók közül:
Egervári Sándor: 62 százalék 34 mérkőzésen (2010–2013)
Jenei Imre: 57 százalék 14 mérkőzésen (1992–1993)
Bicskei Bertalan: 54 százalék 45 mérkőzésen (1989, 1998–2001)
Várhidi Péter: 47 százalék 16 mérkőzésen (2006–2008)
Mészöly Kálmán: 46 százalék 30 mérkőzésen (1990–1991, 1994–1995)
Matthäus, Lothar: 45 százalék 28 mérkőzésen (2004–2005)
Koeman, Erwin: 45 százalék 20 mérkőzésen (2008–2010)
Gellei Imre: 39 százalék 23 mérkőzésen (2001–2003)
Csank János: 39 százalék 19 mérkőzésen (1996–1997)
Verebes József: 32 százalék 14 mérkőzésen (1987, 1993–1994)
A kevesebb, mint 10 mérkőzésen irányítók közül:
Bálint László: 50 százalék 6 mérkőzésen (1988)
Bozsik Péter: 43 százalék 7 mérkőzésen (2006)
Csábi József: 100 százalék 1 mérkőzésen (2013)
Garami József: 50 százalék 5 mérkőzésen (1987)
Glázer Róbert: 25 százalék 4 mérkőzésen (1991)
Komora Imre: 17 százalék 3 mérkőzésen (1986)
Mezey György: 60 százalék 5 mérkőzésen (1988)
Puskás Ferenc 25 százalék 4 mérkőzésen (1993)
Ha csak a statisztikai adatokat vesszük alapul, az összes kapitány közül ebben a negyedszázadban Egervári Sándor érte el a legjobb teljesítményt. Ráadásul több meccsen nehezebb jobb eredményt tartani – Egervárinál csak Bicskei volt több találkozón kapitány 1986 óta.
A csoportban elért harmadik hely (amelyhez természetesen kellett a Csábi József irányításával elért, andorraiak elleni győzelem is) 1997 óta a legjobb szerepés Eb-, vagy vb-selejtezőkben. 1986 óta egyszer sikerült csak a harmadiknál jobb helyen (az 1998-as vb előtt, Csank Jánossal.)
Szereplések az Eb- és vb-selejtezőkben 1998 óta
2000-es Eb előtt:
4. hely, 6-os csoportban, 12 ponttal (előttünk: Románia, Portugália, Szlovákia)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 11 pont
2002-es vb előtt
4. hely 5-ös csoportban, 8 ponttal (előttünk: Olaszország, Románia, Grúzia)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 8 pont
2004-es Eb előtt:
4. hely 5-ös csoportban, 11 ponttal (előttünk: Svédország, Lettország, Lengyelország)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 5 pont
2006-es vb előtt
4. hely 6-os csoportban, 14 ponttal (előttünk: Horvátország, Svédország, Bulgária)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 10 pont
2008-as Eb előtt
6. hely 7-es csoportban, 12 ponttal (előttünk: Görögország, Törökország, Norvégia, Bosznia-Hercegovina, Moldova)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 12 pont
2010-es vb előtt
4. hely 6-os csoportban, 16 ponttal (előttünk: Dánia, Portugália, Svédország)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 3 pont
2012-es Eb előtt (Kapitány: Egervári Sándor)
3. hely 6-os csoportban, 19 ponttal (előttünk: Hollandia, Svédország)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 5 pont
2014-es vb előtt (Kapitány: Egervári Sándor, majd 1 mérkőzésen Csábi József)
3. hely 6-os csoportban, 17 ponttal (előttünk: Hollandia, Románia)
Lemaradás a továbbjutó/pótselejtezős második helytől: 2 pont
Összefoglalás: az elmúlt másfél évtizedben csak Egervári Sándorral érte el legalább a harmadik helyet a csoportban a válogatott, ráadásul kétszer is. Csak vele ért el 16 pontnál többet (ismét csak: kétszer is), s csak vele, és Csábi Józseffel került az egy mérkőzésen megszerezhető pontszámnál kisebb „távolságra” a továbbjutótól, 2013-ban, kétpontnyira.
Előrelépés a FIFA-ranglistán
Egervári Sándor 2010 augusztusában vette át a válogatott irányítását. Akkor a magyar válogatott a 62. helyen állt a FIFA rangsorában, s 34. helyezett volt az európai csapatok között. A vele azonos selejtezőcsoportba soroltak helyezése az alábbi volt a ranglistán (az első szám a FIFA, a zárójelbe írt az UEFA rangsorának helyezése:
2. ( 2.) Hollandia
28. (17.) Törökország
42. (24.) Románia
62. (34.) Magyarország
94. (43.) Észtország
201. (52.) Andorra
A magyar válogatott bő egy év alatt fokozatosan előrelépett a FIFA ranglistáján, 2011 szeptemberében pedig elérte valaha volt legjobb helyezését, a 27.-et. Azóta is megvetette e hely környékén a lábát, s csak októberben csúszott vissza – de még mindig előrébb tart, mint 2010 augusztusában.
Magyarország helyezése a FIFA világranglistán az utóbbi 10 évben
2002: 56.
2003: 72.
2004: 64.
2005: 74.
2006: 62.
2007: 50.
2008: 47.
2009: 54.
2010: 42.
2011: 37.
2012: 32.
A 2013-as pozíciók
Január: 32.
Február: 33.
Március: 32.
Április: 33.
Május: 33.
Június: 33.
Július: 32.
Augusztus: 31.
Szeptember: 30.
Október: 43.
Alapjátékosok
A kapitány folyamatosan hangsúlyozta, hogy miközben szívesen válogat játékosokat a magyar élvonalból, az előrelépés és a jó szereplés szempontjából fontos lenne, hogy rendszeresen játsszanak a kulcsjátékosok a miénknél erősebb, nyugat-európai (vagy éppen kelet-európai, például orosz) bajnokságokban.
2010-ben az első tétmérkőzést a svédországi 0-2 jelentette. A magyar csapat akkor a Király – Lázár, Lipták, Juhász, Laczkó – Vadócz, Elek – Koman, Gera, Dzsudzsák – Rudolf tizeneggyel kezdett, Huszti, Hajnal és Priskin álltak be. Lázár Pál, Lipták Zoltán, Elek Ákos (Videoton) és Laczkó Zsolt (DVSC) mellett a többiek mind külföldi bajnokságban játszottak, Király Gábor (1860 München) és Priskin Tamás (Ipswich) kivételével mindannyian első osztályú klubokhoz tartoztak. Juhász az Anderlecht, Vadócz az Osasuna, Koman a Sampdoria, Gera a Fulham, Dzsudzsák a PSV, Rudolf a Genoa, Huszti a Zenit, Hajnal a Borussia Dortmund csapatából kapott meghívót.
Az Egervári-éra csúcsát jelentő, törökök elleni hazai győzelmet 2012. október 16-án a Bogdán – Vanczák, Korcsmár, Mészáros, Kádár – Elek, Varga – Koman, Hajnal, Gera – Szalai, csereként Pátkai, Pintér, Koltai együttes érte el. Közülük Mészáros Norbert, Elek Ákos, Varga József, Pátkai Máté és Koltai Tamás került be magyar klubból. Bogdán Ádám (Bolton) és Gera Zoltán (WBA) angol, Hajnal Tamás (VfB Stuttgart) és Szalai Ádám (Mainz) német, Vanczák Vilmos (Sion) svájci, Korcsmár Zsolt (Brann Bergen) norvég, Kádár Tamás (Roda JC) holland, Koman Vladimir (FK Krasznodar) orosz, Pintér Ádám (Zaragoza) spanyol élvonalbeli klub tagja volt. Az erről a találkozóról hiányzó, de alapembernek számító Dzsudzsák Balázs az orosz Dinamo Moszkva, Juhász Roland pedig a belga Anderlecht (sajnos, akkor már alig játszó) játékosa volt.
A 2013. október 11-i, hollandok elleni találkozón a kapitány a Bogdán – Vanczák, Guzmics, Korcsmár, Kádár – Koman, Hajnal, Varga, Dzsudzsák – Böde, Szalai tizeneggyel kezdett, a névsorból Guzmics Richárd, Böde Dániel és Kádár tamás éppen úgy az OTP Bank Ligában szereplő klubból kapott meghívót, mint a csereként beállt Devecseri Szilárd, Elek Ákos, Nemanja Nikolics trió. A további nyolc játékosból Vanczák Vilmos (Sion), Szalai Ádám (Schalke) és a két „orosz”, Koman és Dzsudzsák szerepel külföldi élvonalbeli csapatban. (Koman már nem a Krasznodar, hanem az FK Ural játékosa, kölcsönben.) Bogdán Ádám, Korcsmár Zsolt, Varga József és Hajnal Tamás második ligás angol vagy német klubokból érkezett.
forrás: mlsz.hu