A mérkőzés és a végeredmény, amire semmi szükségünk nem lett volna...
A belgák gyenge játékkal, egyéni megmozdulás révén, majd bírói segítséggel és magyar aszisztálással nyerték a mérkőzést.
Az első félidő végén Fellaini fordult le két védőjéről és spiccel lőtt a bal felsőbe tizenhatról. A gól olyan nagy volt, mint a játékos haja, tapsolni való megmozdulással el is dőlt az első félidő!
A második meg szörnyen kezdődött... az 55. percben egy belga szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, a vége belga gól lett, majd hat perccel később Juhász Roland "rántotta le" a labda közelében sem lévő ellenfelét, a játékvezető szerint egy belga büntetőt mindenképpen megért az eset (meg az esés).
Az idő továbbra is szörnyű volt, mint a hangulatunk is, hogy lehet ennyire gyengén focizni, hol van a Koeman által kért tűz, magabiztosság, bátorság... néhány helyzetünk volt, lőhettünk volna gólt, történhetett volna az egész fordítva is... de valami miatt még sem mi nyertünk három góllal.
Az eső zuhogott, a válogatott tetszési indexe is zuhant egy picit sajnos... nehéz ilyen helyzetből vidáman fogadni a fiúkat, nem baj, hiszen ez csak barátságos mérkőzés volt felkiáltással.
Lehetne okokat keresni, de nem érdemes, erre voltunk elegek, ennyire képes ez a csapat ezzel az összeállítással, egy egyénileg jobb válogatott ellen, mint a miénk. Mert gondolom minden játékos megtett minden tőle telhetőt a győzelemért, biztosan nem vették félvállról a meccset, ott voltak teljes mellszélességgel a pályán és nyerni akartak. Van ilyen... minden nem jöhet össze... mindig... ilyen ramaty időben, esőben, rossz talajon, idegenben, barátságos mérkőzésen.
BELGIUM - MAGYARORSZÁG 3:0
Fellaini 38, Vermaelen 55, Mirallas 61 (11-es)