A Bajnokok Ligája döntőjében a Dortmund és a Real Madrid fog egymással találkozni, a szombati bajnoki mérkőzés megmutatta a két csapat közötti óriási különbséget. Aztán persze, hogy ez a döntőben kiütközik-e majd, más kérdés
A Dortmund óriási meglepetésre a PSG-t verte meg kettős győzelemmel az elődöntőben, és jutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, míg a Real Madrid egy majdnem előrehozott döntőnek kikiáltott párharcot hozott le végül továbbjutást érően a Bayern München ellen.
Aztán jöttek a szürke hétköznapok, mert már eldőlt, hogy a Dortmund biztosan indulhat a következő idényben is a Bajnokok Ligájában, míg a Real Madrid már megnyerte a bajnoki címet, nincs más kihívás előttük, csak a Bajnokok Ligája döntő.
Nem kell mélyelemzéseket csapni a két csapat helyzetét vizsgálva:
A Dortmund a bennmaradásért küzdő Mainz otthonába ment, és nyilván nem a legerősebb kezdőjével lépett pályára, vagy enyhén még a továbbjutás mámorában lévő alapemberekkel kiegészülve próbálkozott valamit megmutatni az erejéből a 33. fordulóban. És a Mainz a 23. percben már 3-0-ra vezetett, amire hiába jöttek a szünetben a cserék, a Dortmundnak nem volt válasza.
A Mainz ennek örült, mert elmozdult az osztályozós helyről, az Union Berlint taszítva oda. A Dortmundnak pedig mindegy, mert maradt az ötödik helyen, amiről az utóbbi hetekben kiderült, a német és az olasz ötödiknek is Bajnokok Ligája indulást fog érni. Vagyis a Dortmund a vereséggel a pénzénél maradt, és Terzic egyszerűen nem tudta jobban motiválni az amúgy teljesen kizsigerelt játékosait. A PSG ellen óriásit küzdött a Dortmund, azt a párharcot megúszni kapott gól nélkül, nem csak szerencse, hat PSG kapufa ellenére sem. A cserék pedig úgy látszik nincsenek azon a szinten, hogy egy Mainz ellen hozzanak egy amúgy egyértelmű párharcot.
Míg a Real Madrid a Granadához látogatott, és egy erősen B-csapattal állt ki a pályára. Hiszen a kapuban az egész idényt sérülés miatt kihagyó Courtois-val, a védelemben Lucas Vázquez, Militao, Rüdiger, Fran Garcia négyessel, a középpályán a Modric, Camavinga, Ceballos hármassal, a támadósorban pedig az Arda Güler, Joselu, Brahim Diaz hármassal kezdtek. Az idény nagy részében csak Rüdigerről lehetett elmondani, hogy alap kezdő, Courtois és Militao térdszalagszakadásból tértek vissza, a többiek helye erősen kérdéses.
És ebből látszik, a Real Madrid ereje, egy ennyire erős kezdőt tud kiküldeni a pályára, amikor pihentetni akarja a sztárjait. Ez a csapat Brahim Diaz vezérletével 4-0-ra nyert a Granada otthonában. A Granada, jó, nem volt annyira motivált, mint a Mainz, mert már eldőlt, hogy kiesnek az első osztályból, viszont annyira azért igen, hogy hazai pályán szépen búcsúzzanak a saját közönségüktől és az elittől.
És a vége egy óriási fölényt mutató madridi győzelem volt.
Aztán persze, nem tudni, hogy majd a Bajnokok Ligája döntőjében ez majd mit fog hozni, de lassan azt lehet mondani, hogy a Real Madrid utoljára akkor tudott ennyire erős B-csapatot a pályára küldeni, amikor Zidane sorra nyerte a Bajnokok Ligája döntőket.
Úgy tűnik, Carlo Ancelotti megtalálta a módot a rotálásra, a rengeteg sérülés ellenére is. Vagy éppen ezért kényszerült a rotálásra, aminek hála a B-csapatnak tartott játékosok formában maradhattak, és már-már tőle függetlenül a szerencsétlenségben kell keresni a szerencsét és az edzői géniusz tudatosságát. A lényeg, hogy az alap tizenegy nem a végletekig kifacsart állapotban fog érkezni a döntőre, ráadásul a cserék sem lesznek rossz hangulatban, egy erősnek mondható öltözői közösség érkezik majd a Dortmund ellen.
És ez azért lehet fontos, mert ugyan egy mérkőzésen bármi megtörténhet, a Dortmund képes volt karaktert mutatni egy mérkőzésen, sőt, már oda-visszavágós viszonylatban is. De azért papíron mindenképpen a Real Madrid számít esélyesnek, az előjelek pedig azt mutatják, hogy a Real Madridnak egy fokkal nagyobb az esélye a Bajnokok Ligája újabb megnyerésére, mint a Dortmund meglepetésgyőzelmének.
(MG)