Ligakupa győzelem ide, Európa Liga oda, ez a Manchester United még mindig nem az, amit a szurkolók látni szeretnének.
A Manchester United keresi önmagát a Ferguson-éra vége óta. Ez érthető is, hiszen a skót mester évtizedei a csúcsra repítették a klubot, a játékot többnyire élvezet volt nézni, mert a Manchester United mindig a győzelemre játszott.
Aztán, mikor kezdett leáldozni az arany korszaknak, amikor kiöregedtek a csodagyerekek, mint pl. Beckham, Giggs, Scholes, és nem sikerült pótolni őket, akkor az a mindenkit ledózeroló játék is háttérbe szorult. Akkor még ott volt Ferguson karizmája és a rengeteg 1:0, aztán Ferguson visszavonult és maradt helyette egy olyan csapat, aminek nincs számottevő utánpótlása, amely világklasszist tudna kinevelni.
A magas elvárások maradtak, de a keret kiöregedett, vagy olyan fiatalok érkeztek, akik már nem képesek a közben rengeteget fejlődő Premier League-ben felvenni a riválisokkal a versenyt. Mert az ellenfeleknél megérkeztek a pénzes befektetők és a cél a győzelem volt minden áron. Felfutott a Chelsea, a Manchester City is hozta a bajnokságokat, az más kérdés, hogy a Bajnokok Ligájában már többnyire szenvednek ezek az „újgazdag” csapatok, ide kellene nemzetközi rutin és a múlt is, de egy-két évtized múlva nekik is meglesz, ami megvan a Manchester Unitednek. (Bár kopik lefelé róluk a verhetetlenség máza rendesen….)
A Ferguson utáni éra edzői rendesen koptatták, még José Mourinho is, de a portugál mesternél már megfigyelhető egy trend, egy talán kilábalás első lépése. Mourinho elég hamar felismerte, a keret gyenge ahhoz, hogy meghatározó csapat legyenek a PL-ben, a Bajnokok Ligája indulást érő negyedik helyért nagy a tolongás, ezzel a kerettel nagy mázlira lenne szükség hozzá. Itt jött az Európa Liga, amit végül behúzott a Manchester United és ennek köszönhetően indulhatnak a Bajnokok Ligájában a következő szezonban.
A BL indulás egyelőre az egyetlen fontos tényező a klub életében az idényben, hiszen egy olyan klubnak, mint a Manchester Unitednek, ott a helye. Nehéz elképzelni nélküle a BL-t, de a klub játékosainak hitéhez is kell ez, mert elmondhatják magukról, mi ezt elértük, mi erre képesek vagyunk, és ez majd segíthet a PL-ben. Bár azért ne felejtsük, az Európa Liga jóval gyengébb kupaesemény, mint a Bajnokok Ligája. Viszont ahhoz is kell képesség, hogy egy nemzetközi kupát elhódítson a csapat. Ehhez nagyon sokat adott Mourinho. Képes volt visszább venni a Manchester United arcából a cél érdekében. A játék ronda volt, de taktikus és eredményes.
Mourinho tavaly megszerezte Pogbát aranyáron és a rutinos Ibrahimovicot, vagyis két olyan sztárt, akiknek nem csak a játékát érdemes nézni. Tény, hogy Pogba gyenge idényen van túl, az is tény, hogy egy ilyen össze-vissza keretű Manchester Unitedben, neki is nehéz volt megtalálni a helyet, na meg az átigazolási összeg is nagy teher, hiszen nem feltétlenül mutatja reálisan Pogba játéktudását. Azt azért ne felejtsük, Pogba remek marketing felület, szóval az átigazolását így is érdemes nézni, meg még előtte a jövő, lehet köré építeni egy csapatot és ehhez nyert időt Mourinho az Európa Liga győzelemmel. Ha nincs meg a Bajnokok Ligája indulás, akkor nehezebben fog a tulajdonosok tolla egy-egy új játékos leigazolásakor. Ha nincs meg a BL, akkor nagyon rezegne a léc Mourinho alatt és már az új edzőt keresnék. (Giggs képes lesz valamikor erre a feladatra?)
Mourinho bátor volt az idényben, hiszen merte jegelni Rooneyt. Azt a játékost, akihez az elődei hozzá sem mertek nyúlni. Bár a szándék szerint próbálta beépíteni, új helyet találni neki, de látható volt, rossz szóviccel élve: Wayne igen vén, a sebessége sokat kopott és ez a hátránya az egyre gyorsabb Premier League mérkőzéseken keményen kijött.
Mourinhónak lehet adni még egy átigazolási időszakot, ha most nem tudja átalakítani úgy a keretet, amely tényleg a győzelemért játszik és képes szórakoztatni is, akkor valószínűleg egyhamar nem fog sikerülni. (Neki nem, akkor jöhet valaki más, na de ki, talán a korábban már megemlített Gigg?). Mourinhónak általában a második idénye szokott jobban sikerülni, addig kivágja azokat a játékosokat, akik már kerékkötői a csapatnak, ha nem képesek meghalni a csapatért a pályán, akkor mehetnek, ahova akarnak. És akkor még jöhetnek a nyári nagy fogások. Mert a kerettel vannak problémák bőven, tele rengeteg nem top képességű játékossal és tele olyanokkal, akik nem képesek átvenni a Mourinho féle szellemiséget.
Még az sem várható el, hogy a Manchester United a következő idényben a bajnoki címért legyen versenyben, de az már igen, hogy a dobogó reális közelségben legyen. Egy a gond, a Chelsea, a Manchester City, a Liverpool és a Tottenham is előbbre jár. Ide kell majd Mourinho rutinja, képes lesz éveket átugorva partiba kerülni a riválisokkal?
A Manchester Unitednek egyszerre kellenek a jelenlegi sikerek és a jövő építésére is kiemelt figyelmet szentelni. Enélkül egy lesznek a sok közül.
A fő gond az, hogy most a jelen megéléséről, meg a rövidtávú sikerekről beszélünk. De látunk-e még a közeljövőben sajátnevelésű játékosokat, akik élnek-halnak a csapatért, akiért szívesen kijárnak a szurkolók a mérkőzésre, akik miatt akár elnézik a gyengébb eredményeket is, de a szívükből jön minden mozdulatuk?
A top szint közelében talán Rashford jár csak, de a Ferguson éra hangulatához 4-5 hasonló identitással rendelkező játékosra lenne szükség, azt meg nem tudni, hogy a Manchester United utánpótlás rendszere képes lesz ezt kitermelni, vagy milyen fiatal, nagy jövő előtt álló játékost sikerül leigazolniuk és beépíteni a csapatba.
Azt nem tudni, mennyi időt kap majd Mourinho az építkezésre, mert azért látni kell, a riválisoknál sem ment egyből a dolog. Most nem érdemes a Chelsea esetét említeni, jött Conte, látott és győzött, de ott az olasz mester egy jóval erősebb keretből dolgozhatott, mint a legtöbb riválisa. A Manchester Citynél viszont egy újfajta játékstílust próbálnak felépíteni Guardiola mentalitásának köszönhetően, amit elég tökösen csinál a spanyol mester, és pofátlanul sok pénzből hozzák az új játékosokat, a saját nevelést ellensúlyozhatja majd a látványos játékstílus. Miközben azért nem hanyagolják el az utánpótlás centrumot sem. A Liverpoolnál sem az első idényére készül Klopp. Neki is jóval nehezebb dolga volt a saját elképzelései alapján átalakítani a csapatot, mint gondolta, főleg úgy, hogy a BL hiánya miatt sokan nem akartak a Liverpoolhoz igazolni.
A Tottenhamnél már ott vannak a fiatalok, a sajátnevelésű sztárok, akik top szintre repítik a csapatot, és a képességük alapján lesz lehetőségük tovább lépni a világ elitbe, kiegészülve nem nagynevű, de nagyszerű játékosokkal, olyanokkal, akik várhatóan sosem lesznek százmilliós labdarúgók, de így együtt, igazi csapatként szórakoztattak az idén. Talán ez a módszer hasonlítana a Manchester Unitednél vágyott képhez, annyi kiegészítéssel, hogy a megvásárolt Pogbáknak („Cristiano Ronaldo”), csak a finomhangolásra van szükségük.
A Ferguson féle csapatnál az volt a különbség, hogy Cristiano Ronaldo egy kész csapathoz érkezett, míg most Pogba légüres térbe pottyant, új bajnokságba, új posztra. A példa megvan, mit szeretnének megélni újra a szurkolók, de ezt nehéz lesz felépíteni rövidtávon. Ehhez évek szisztematikus munkájára van szükség és nem csak a felnőtteknél, hanem az utánpótlásban is. Türelemre van szükség, amit meg a gyors sikerekkel lehet megkapni. Vagyis egyszerre kell építeni a kirakatcsapatot, mert a sikerek kellenek, mert a hagyomány erre predesztinál, de közben kell építeni az utánpótlást, hogy meg lehessen tartani a Manchester United identitását. Különben a kirakatcsapat sikerei kevésnek fognak bizonyulni a szurkolóknak, mert elvész az, ami miatt annyian megszerették a klubot.