Debrecenben utazóedzőket próbálnak alkalmazni, vagy a gyerekeket is utaztatják, hogy minél több fiatallal tudjanak megfelelő körülmények között foglalkozni.
Emellett a határon túli fiatalokat is bevonnák a képzésükbe, derült ki a Grund felsőfokon dokumentumsorozathoz kapcsolódó Sportgazdaság Extrából.
A Grund felsőfokon Ausztriát bemutató epizódjából fény derült rá, hogy Ausztriában 28 tartományi utánpótlásképző-központot hozott létre a szövetség, amely 12 fociakadémia bázisául szolgál. Ezekben az intézményekben egyre több fiatal választja a labdarúgást az országban. Erre reagálva, Herczeg András, a Debreceni Labdarúgó Akadémia ügyvezetője is beszélt a magyar és kiemelten a debreceni helyzetről a Sportgazdaság Extrában. Mint mondja, a cívisvárosban több sportággal verseng a labdarúgás, de még az élen jár. Ettől függetlenül úgy véli, nyitni kell a vidéki gyerekek felé, nincsenek még úgy bevonva a rendszerbe, ahogyan erre szükség lenne. A Bozsik-program jóvoltából felszínre kerülnek a tehetségek, azonban nem biztos, hogy a hétköznapokon mindenhol van lehetőség a megfelelő képzésre. „Mi azt kíséreljük megvalósítani, hogy a megyében, a régióban próbáljuk 30-40 kilométerről behordani a gyerekeket, illetve 70-80 kilométerre utazóedzőket próbálunk megbízni, hogy tartsanak ott foglalkozásokat, hiszen vannak olyan kis települések, ahol a gyereknek nincs lehetősége bekerülni a rendszerbe” – mondta Herczeg.
Rendkívül fontosnak tartja továbbá a kiválasztást, amiben fejlődni kell itthon, át kell vizsgálni a településeket, mert az is előfordulhat, hogy az ott élő gyerekek talán tehetségesebbek, mint akik bent vannak az akadémiákon, csak ők nem kapják meg azokat a szakmai és infrastrukturális lehetőségeket. „Hitetlenkedve hallgattam, hogy Portugáliában a Sportingnak 200 megfigyelője van, és egy héten 900 mérkőzést néznek meg. Mi ilyen számban nem tudunk megbízni szakembereket, de minél jobban át kell vizsgálnunk a vidéki településeket, hogy egy gyerek se vesszen el a labdarúgás számára”–árulta el erről Herczeg András, aki arról is beszélt, törekszenek arra, hogy a kárpátaljai, illetve a szatmári térségben élő magyar gyerekeket is bekapcsolják a debreceni rendszerbe, és ez is egy követendő út.